Kategória: Hírek

Július 19-én lépett hatályba a székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017 (VI.1.) számú 2017. július 1-jétől hatályos IM rendeletet is módosító újabb IM rendelet. A módosító rendelet egyik legfontosabb rendelkezése, hogy míg eddig a székhelyszolgáltató csak a kizárólagos tulajdonában álló ingatlanra, vagy olyan ingatlanra köthetett szerződést, amelyre a használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, a módosítás alapján mostantól egyéb

2018. január 1-jén lépnek hatályba az egyes adótörvényeket módosító 2017. évi LXXVII. törvény adózás rendjéről szóló törvényt (Art.) érintő rendelkezései, melyek elsődlegesen a gazdaság fehérítését célozzák – áll a törvény általános indokolásában. Ennek megfelelően az Art. új rendelkezései jövő évtől bejelentési kötelezettséget írnak elő a belföldi gazdasági társaságok számára, amennyiben külföldi bankszámlával rendelkeznek. A bejelentésnek

A 2017. július 6-án hatályba lépett kormányrendelet alapján a szerencsejáték-szervezés állami felügyelete körébe tartozó feladatokat a továbbiakban a NAV-ból kivált és már önálló hivatalként működő Szerencsejáték Felügyelet látja el. Az új hivatal vezetését a hivatal elnöke, felügyeletét pedig a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter látja el. A Felügyelet az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja

Összesen ennyivel sújtotta az NMHH Médiatanácsa a TV2 szolgáltatóját a termékmegjelenítésre, illetve a támogatott médiatartalmakra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt.  A jogsértések 2017. év első negyedévében a TV2 csatornán sugárzott Stahl konyhája című műsorhoz kapcsolódó Ragyogó ötletek című szegmens közzétételekor valósultak meg. Habár a műsorszám elején felhívták a figyelmet a termékmegjelenítésre, a műsorban több, összesen

Az NMHH 2017. júliusi közleménye szerint figyelmeztetésben részesítették az M4 Sport, a Spíler TV, a Sport1 és a Sport2 médiaszolgáltatóit engedély nélküli szerencsejáték-szervező reklámjai miatt. A csatornákon tavasszal egy futballkönyv-kötet hirdetéseit tették közzé, melyen közvetett kereskedelmi üzenetként a könyv borítóján és oldalain megjelent az Unibet cég logója, mely egy, a NAV engedélye nélkül működő fogadóiroda.

Időközben elérhetővé vált a regisztrációs felület, melyen a gazdálkodó szervezetek online módon kezdeményezhetik regisztrációjukat a cégkapura. A regisztrációt a cég törvényes képviselője végezheti el, amennyiben a képviseletre két személy együttesen jogosult, a regisztráció a két képviseleti jogosult egybehangzó akaratnyilvánításával tehető meg, mely esetben az egyik jogosult lesz a regisztráció létrehozója, a másik pedig a jóváhagyója.

A cégkapu tulajdonképpen az Ügyfélkapu vállalkozások számára készült verziója. 2018. január 1-jétől kezdve a hivatalok ezen keresztül kommunikálhatnak és küldhetnek hivatalos iratokat a vállalkozásoknak, mely ugyanolyan jogi hatással bír majd, mintha leveleztek volna. A regisztráció a cégek számára kötelező, erre 2017. július 1. és augusztus 30. között van lehetőség. Azt viszont még pontosan nem tudjuk,

A Törvényszék elnöke 2017. március 23-án hozott végzésében elutasította Magyarország ideiglenes intézkedés iránti kérelmét, melyet a reklámadó ügyben született Bizottsági határozat megsemmisítése iránt keresettel egyidejűleg nyújtott be. Magyarország a januárban benyújtott külön beadványban azt kérte a Törvényszéktől, hogy az ítélet meghozataláig függessze fel a megtámadott határozat végrehajtását és kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére. Az

2017. március 16-án lépett hatályba a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről szóló 2017. évi II. törvény, melynek köszönhetően több eljárás folytatható majd le illeték- , illetve egyéb díjfizetési kötelezettség nélkül. A vállalkozásokat érintő legfontosabb újdonság, hogy március 16-tól eljárási költségek nélkül alapíthatóak egyes cégek, hiszen illetékmentes lesz és közzétételi költségtérítést sem kell

Korábbi összefoglalónkban részletesen beszámoltunk arról, hogy megszületett az Európai Bizottság negatív döntése a Magyarországon 2014. augusztusában bevezetett reklámadó uniós állami támogatási szabályoknak való megfelelése tárgyában 2015-ben indított mélyreható vizsgálatban. A Bizottság 2016. november 4-ei határozatában megállapította, hogy az adókulcsok progresszivitása és az elhatárolt veszteségeknek az adóalapból történő levonására vonatkozó, a reklámadó törvényben megállapított rendelkezések jogellenes