I. A Munka Törvénykönyvének változásai
2025. január 01. napjától kezdődő hatállyal több helyen is módosult a Munka Törvénykönyve.
Az érdemi változások az alábbi rendelkezéseket érintik:
1. Kiegészült a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülési esetek köre egy újabb esetkörrel. A kiegészítő rendelkezés szerint a választásokon – ideértve az országgyűlési képviselők választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, valamint a helyi vagy országos népszavazáson – való részvétel céljából legfeljebb két óra időtartamra a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, amennyiben e napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a nyolc órát. A mentesülés legfeljebb kétórás időtartama a munkavállalót megillető szabadság számítása szempontjából munkában töltött időnek minősül, és a mentesülés időtartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
2. Az apát a gyermeke születése esetén megillető tíz munkanapos apasági szabadság igénybevételére nyitva álló időtartam két hónapról négy hónapra bővült, így azt a gyermek születését (vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását) követő második hónap vége helyett ezentúl a gyermek születését (örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását) követő negyedik hónap végéig kell az apa kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kiadni.
3. A munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót minden esetben 100% bérpótlék illeti meg, és ezentúl nincs lehetőség 50%-os bérpótlék fizetésére abban az esetben sem, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (pihenőidőt) biztosít.
4. A készenléti jellegű munkakörben dolgozó azon munkavállalók esetén, akik a munkáltatóval megállapodtak arról, hogy a beosztás szerinti napi munkaidejük legfeljebb 24 óra, és a heti munkaidejük legfeljebb 72 óra lehet, az e megállapodás felmondására vonatkozó szabályok kiegészültek egy további esettel. A kiegészítés szerint a munkavállaló a napi, illetve heti munkaidő maximális tartamára (napi 24 / heti 72 óra) vonatkozó megállapodást hat hónapnál hosszabb munkaidőkeret alkalmazása esetén hat hónap elteltét követően mondhatja fel, a naptári hónap utolsó napjára, tizenöt napos felmondási idővel. Amennyiben a munkavállaló a megállapodást a munkaidőkeret lejárta előtt mondaná fel, úgy a felek a munkaidőkeret megszűnésekor az Mt. 95. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelően kötelesek egymással elszámolni.
II. Az Alkotmánybíróság döntése a munkaköre ellátására egészségügyi okból alkalmatlan munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban
Fontos döntést hozott az Alkotmánybíróság (AB) a munkaköre ellátására egészségügyi okból alkalmatlan munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban.
Az AB honlapján 2025. február 13-án megjelent döntés tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege [1] szerint az AB megállapította, hogy a Munka Törvénykönyve 146. § (2) bekezdés második mondatának utolsó fordulata alaptörvény-ellenes, ezért azt az AB megsemmisíti.
Az alaptörvény-ellenesnek minősített szabály azt írta elő, hogy a nem keresőképtelen, azonban a munkaköre ellátására egyébként egészségügyi okból alkalmatlan munkavállalót nem illeti meg távolléti díj olyan munkaszüneti napra, amely az általános munkarend szerinti munkanapra esik.
Egyúttal az AB tett egy igencsak fontos megállapítást, amikor alkotmányos követelményként határozta meg, hogy a nem keresőképtelen, azonban a munkaköre ellátására egyébként egészségügyi okból alkalmatlan munkavállaló tekintetében – bár a munkavállaló mentesül ugyan a rendelkezésre állási és munkavégzéséi kötelezettsége alól – a munkáltatónak továbbra is foglalkoztatási kötelessége van, és a munkáltató általános foglalkoztatási kötelezettsége változatlanul fennáll. E megállapítás és alkotmányos követelmény a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy amennyiben valamely munkavállaló a munkaköre ellátására egészségügyi okból alkalmatlanná válik, akkor a munkáltató kötelessége a munkavállalót olyan más munkakörben foglalkoztatni, amely ellátására a munkavállaló orvosilag alkalmas, vagy ennek hiányában a munkaviszony megszüntetésére kell sor kerüljön, akár munkáltatói felmondással, akár a felek közös megegyezésével. Amennyiben a munkáltató a munkaviszony megszüntetéséről nem gondoskodik, és a munkavállalót egy másik megfelelő munkakörben nem is foglalkoztatja, akkor a munkavállalót – mivel a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget – az állásidőre alapbére illeti meg. A munkáltató ez esetben nem hivatkozhat elháríthatatlan külső okra annak érdekében, hogy az állásidőre fizetendő alapbér fizetési kötelezettsége alól mentesüljön, ugyanis az AB döntésében kimondta, hogy „a munkáltató munkaszervezet alakítási hatalmából eredően – a munkavállaló adott munkakör ellátására egészségi okból való alkalmatlanná válása önmagában nem jelenthet ’elháríthatatlan külső okot’ ”.
III. Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak szigorodása
1. 2025. január 01-től a minimálbér emelkedéséhez igazodóan változott napi közteher mértéke, a filmipari statiszták napi jövedelmének maximuma és a nyugellátás számítási alapja is [2].
2. Ezt követően 2025. február 01-től a napi közteher mértéke újfent nőtt, ezúttal az Efo tv. változása következtében, amely a minimálbér eddiginél magasabb százalékos arányában állapítja meg 2025. február 01-től a közteher mértékét.
Ennek megfelelően 2025. február 01-től az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként:
- mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 0,75 százaléka, azaz 2.200,- forint,
- alkalmi munkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 1,5 százaléka, azaz 4.400,- forint,
- filmipari statiszta alkalmi munkájánál a hónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, azaz 8.700,- forint.
Szintén 2025. február 01-től változott a nyugellátás számítási alapja is.
A közteher, valamint a nyugellátás számítási alapjának új összegét először a 2025. február 01. után, vagyis a 2025. február 02-án vagy azt követően keletkezett jogviszonyoknál kell alkalmazni [3].
3. 2025. július 01-től lényegesen módosul az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátja. E naptól kezdődően, ha valamely munkavállaló idénymunkára és/vagy alkalmi munkára létesít több alkalommal munkaviszonyt, úgy ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg. Míg jelenleg a 120 napos korlátot egy adott munkáltató és a munkavállaló viszonylatában, vagyis ugyanazon felek között kell szem előtt tartani, addig 2025. július 01-től az adott munkavállaló szempontjából számít a 120 napos korlát, és egyazon munkavállaló a munkaviszonyok és a foglalkoztatók számától függetlenül egy naptári évben összesen legfeljebb 120 napra létesíthet egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt.
Amennyiben az adóhatóság a foglalkoztató általi bejelentéskor észleli, hogy a munkavállaló idénymunkában, illetve alkalmi munkában töltött munkanapjainak száma az összesített 120 napos korlátba ütközik éves szinten, úgy az adóhatóság a munkáltató bejelentését visszautasítja.
Annak érdekében, hogy munkáltató ellenőrizni tudja, hogy valamely egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazni kívánt munkavállaló tekintetében a naptári éves 120 napos korlát nem merült-e még ki, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését megelőzően a foglalkoztató jogosult a természetes személy adóazonosító jelének, TAJ-számának és nevének megismerésére és kezelésére. A jogszabályi feltétel vizsgálatához az állami adó- és vámhatóság elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít.
[1] Az AB határozat hivatalos szövege a Magyar Közlönyben kerül hamarosan közzétételre.
[2] Lásd: Az egyszerűsített foglalkoztatást érintő 2025. január 1-jei változások
[3] Lásd: Változások februártól az egyszerűsített foglalkoztatásban
Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen bejegyzésünk célja az általános jellegű tájékoztatás, tartalma semmi esetre sem minősül egyedi ügyekben felhasználható jogi tanácsnak vagy véleménynek. Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése, észrevétele lenne, kérjük, lépjen kapcsolatba dr. Pánszky Gyulával a gyula.panszky@panszky.hu e-mail címen, vagy a +36-1-200-3416-os telefonszámon. Köszönjük.