2022. január 1-től változnak a Ptk. cégjogi szabályai

2022. január 1-jétől több változás is hatályba lép a Ptk. cégjogot érintő rendelkezéseiben, amelyek célja elsősorban a társasági jog stabilitásának és versenyképességének erősítése.

A módosítás érinti a felügyelőbizottsági tagságot, amelyet immáron jogi személy is betölthet majd oly módon, hogy ebben az esetben az köteles kijelölni a felügyelőbizottsági tagi feladatokat a nevében ellátó természetes személyt, illetve itt is érvényes az a rendelkezés, hogy a kijelölt személyeknek meg kell felelniük felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályoknak.

Változnak a megismételt közgyűlés és taggyűlés időpontjára vonatkozó szabályozás is. A módosítás feloldja az eddigi szigorú szabályozást az eredeti taggyűlés/közgyűlés, illetve a határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés/közgyűlés között eltelt minimális időközre vonatkozóan. Erről eddig a Ptk. kógens módon rendelkezett, a módosítás viszont visszahelyezi az adott társaság döntési jogkörébe a megismételt közgyűlés/taggyűlés időpontjának kijelölését.

A módosítás kiterjeszti és rugalmasabbá teszi a pótbefizetési szabályokat azáltal, hogy a társaságok működésének stabilitása és a fizetőképesség hatékony biztosítása érdekében a pótbefizetés lehetőségét kiterjeszti a Kft-k mellett az összes társasági formára, az Nyrt. kivételével.

Az egyszemélyes Kft-k és Zrt-k részére lehetőség nyílik pótbefizetésről történő határozathozatalra abban az esetben is, ha a társaság létesítő okirata nem rendelkezik erről, így tehát ebben az esetben nem lesz szükség a létesítő okirat módosítására, ami időt és költséget spórol a számukra.

A tagok törzsbetétjét érintő módosítás az eddigiektől eltérően megengedi, hogy egy tagnak több törzsbetétje is legyen, amellyel elkerülhetőek a felesleges üzletrész-felosztások, ha az adott tag csak az egyik üzletrészét kívánja értékesíteni, illetve az üzletrészek külön-külön való megterhelését is egyszerűbbé teszi. A több üzletrésszel rendelkező tag továbbra is egy tagnak számít, tehát az üzletrész utáni szavazati jogokat egybe kell számítani.

Az új szabályok értelmében a Bt-k, illetve a Kkt-k nem fognak automatikusan törlésre kerülni a tag halála esetén. A cégbíróságok továbbra is fenntartják a 6 hónapos határidőt az új tag bejelentésére, de ez a határidő immáron nem lesz jogvesztő, és nem vonja maga után a társaság automatikus megszűnését, hanem törvényességi felügyeleti intézkedésnek lesz helye.

Emellett további változás, hogy ha az adott Bt-ben csak kültag marad, akkor a kültag felelőssége a beltagéval válik azonossá arra az időszakra, amíg nem lép be a társaságba új beltag.

Kültag pedig csak kijelölés, választás útján lehet ügyvezető, automatikusan nem.

Az ún. feltöltéses szabály is egyszerűsítésre kerül oly módon, hogy a Kft. tagjai dönthetnek úgy, hogy a pénzbeli vagyoni hozzájárulásukat részben vagy egészben az osztalék terhére vállalják. Továbbá, mivel a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésére a tagok sok esetben indokolatlanul hosszú időt határoztak meg, a módosítás egyértelmű véghatáridőt állapít meg ennek teljesítésére, amely a nyilvántartásba vételtől számított második teljes (12 hónapos) üzleti évről készült beszámoló elfogadásától számított harmadik hónap vége lesz.

A jogi személyek irányítását végző testületek (igazgatóság, felügyelőbizottság) működése is rugalmasabbá válik azáltal, hogy a szótöbbségen alapuló döntéshozatal mellett újra teret enged a súlyozott szavazás intézményének, illetve egyes testületi tagok többszörös szavazati jogának.

A jogi személyek döntéshozó szerve (taggyűlés, közgyűlés) tekintetében viszont változatlanul fennmarad a szótöbbség elve, amit a tagok jogainak védelme indokol.

A módosítás a részvénytársaságok részvényezési modelljeit is rugalmasabbá teszi oly módon, hogy megszünteti a törzsrészvények és egyéb részvények arányára vonatkozó szabályozást.

Végül, de nem utolsó sorban pedig a hitelezővédelmi és kisebbségvédelmi szempontból fontos, egyértelműsítő rendelkezések lépnek hatályba a jogi személyek létesítő okiratának érvénytelensége, illetve a jogi személyek határozatainak bírósági felülvizsgálata kapcsán.