2016. június 13-án döntött az Országgyűlés az igazságügyi miniszter által 2016. májusban benyújtott, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) módosításáról szóló törvényjavaslatról.
Az elfogadott módosítás elsődlegesen a Ptk. zálogjogra vonatkozó rendelkezéseit érinti, melynek hátterében nagyrészt a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó követelményekről szóló EU rendeletnek való megfelelés, valamint a gazdasági növekedéshez való hozzájárulás áll. Az indoklás szerint az új Ptk. által megalkotott különvált zálogjog intézménye nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért a továbbiakban a fenntartása nem indokolt, a hitelezési gyakorlatban eddig betöltött, nem túl jelentős funkcióját meg kell szüntetni. Az új szabályozás erre tekintettel megteremti annak a lehetőségét, hogy a pénzügyi intézmény a jelzálogjogát önálló zálogjoggá alakítsa, amely azonban eltér az újraszabályozott önálló zálogjogtól, például az átalakításos önálló zálogjogot kizárólag az eredeti célra lehet felhasználni, más biztosítéki cél tehát nem léphet az eredeti helyébe. A zálogjogi rendelkezések átalakításával egyidejűleg a módosítás enyhíti az ún. fidúcia-tilalmat is, hiszen a jövőben ez a tilalom kizárólag a fogyasztói ügyletekre terjed majd ki, az olyan kikötés lesz semmis, amelyben a fogyasztó egy vele szemben álló követelés biztosítása céljából vételi jog alapítására, avagy tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vállal kötelezettséget.
A módosítás egyéb rendelkezései érintik – többek között – a jogi személyekre vonatkozó szabályokat, valamint a nagykorú gyermekek szüleik iránti tartási kötelezettségét.
Előbbi kapcsán módosul az a szabály, miszerint jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek való károkozása esetén minden esetben a károsulttal szemben a jogi személlyel egyetemlegesen felel. A módosítás alapján ilyen károkozás esetén a jogi személy lesz felelősségre vonható, az egyetemleges felelősség a továbbiakban csak akkor áll fenn, ha a kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta. Kifejezetten a részvénytársaságokra vonatkozó módosítás alapján pedig főszabály alóli kivételként a továbbiakban a társaság működési formájának megváltoztatásához kapcsolódóan a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nyilvános forgalomba is kerülhetnek.
Utóbbi nyomatékosítja az Alaptörvényben rögzített nagykorú gyermekek szüleik iránt fennálló tartási kötelezettségét, és a tartásra köteles gyermekkel szemben az indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítési lehetőséget biztosítja azok számára, akik a tartásra köteles gyermek helyett a tartásra rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról –– anélkül, hogy az egyébként kötelezettségük lenne – ténylegesen gondoskodnak. A megtérítés az ellátás nyújtásától számított 1 éven belül követelhető.