A nemzetgazdasági miniszter benyújtotta az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely – többek között – 2017. január 1-jéről 2017. április 1-jére módosítaná az új jövedéki törvény (2016. évi LXIII. törvény) lényegi rendelkezéseinek hatályba lépését.
A javaslat elfogadása esetén a lentiekben hivatkozott nyilatkozattételi kötelezettség határideje is meghosszabbodna 2017. február 28. napjáig.
Hangsúlyozzuk, ez még csak törvényjavaslat. Amint a törvényjavaslat elfogadásra kerül, frissítjük alábbi tájékoztatónkat.
2017. január 1-jétől lépnek hatályba az új jövedéki törvény (2016. évi LXIII. törvény) lényegi rendelkezései, melyek célja a szabályozás egyszerűsítése, átláthatóbbá tétele, az adminisztrációs terhek csökkentése és a közösségi jognak való megfelelés.
A jövedéki termékeket érintő változások
A termékkategóriákat érintő változások közül kiemelendő, hogy a szőlőbor helyett a jövőben a „csendes bor”, a pezsgő helyett pedig a „habzóbor” termékkategória kerül bevezetésre.
Fontos változás, hogy a jövedéki termékek körébe kerülnek a jelenleg még energiaadó hatálya alá tartozó termékek (pl. villamos energia, földgáz, szén), így a jövőben a jövedéki adó, a jövedéki eljárások rendelkezései és a jövedéki törvény szankciórendszere alkalmazandó rájuk. Ez utóbbi azért is jelentős változás, mert a jelenlegi szankciókhoz képest nagyobb bírságok kiszabására számíthatnak a cégek, hiszen a jövedéki bírság mértéke a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány mértékének kétszeresétől ötszöröséig terjedhet.
A dohánygyártmányok körét érintő változások legfontosabb eleme, hogy megszűnik az adójegyre vonatkozó szabályrendszer és az alkoholtermékekhez hasonlóan a dohánygyártmányok is csak zárjeggyel ellátva bocsáthatóak majd forgalomba. Ez alól kivétel lesz az elektromos cigaretta töltőfolyadéka, ami azonban a jövő évtől a jövedéki adózás alá fog tartozni.
Egyéb fontos változások
Az új törvény az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében az eddigi papír alapú helyett elektronikussá alakítja a hivatal és a cégek közötti kommunikációt, ennek megfelelően az eddig papír alapon vezetett nyilvántartásokat kötelezően elektronikussá kell alakítani, és a nyilvántartások alapján teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségnek is elektronikusan kell majd eleget tenni. A jövedéki engedélyes kereskedőket, illetve a felhasználói engedélyeseket havonta terheli adatszolgáltatási kötelezettség, míg az adóraktár engedélyeseknek az eddigi havi adatszolgáltatás helyett eseményszintű adatszolgáltatást ír elő a törvény, vagyis a készlet-változási esetekről az esemény bekövetkezését követő munkanapon kell az adatszolgáltatást teljesíteni.
Az adóraktári rendszert érintő fontos változás, hogy megszűnik a keretengedély intézményrendszere, így az eddig keretengedéllyel rendelkező adómentes felhasználók jövő évtől adóraktáronként folytathatják tovább tevékenységüket, illetve amennyiben adóraktári engedéllyel nem rendelkeznek, jövedéki terméket adózottan szerezhetnek be.
Egységesülnek továbbá – egyes kivételektől eltekintve – az adóraktár típusok, így az engedélyesek szélesebb körű jogosítványokat szerezhetnek, akár egy adóraktári engedély keretében végezhetnek kombináltabb tevékenységet.
További lényeges újdonság az adókockázati alapú biztosíték rendszer bevezetése, melynek lényege, hogy a jövedéki biztosíték összegének a továbbiakban az adott tevékenység mindenkori adókockázatához kell igazodnia.
A kereskedelem lebonyolítását érintő változás, hogy a végfelhasználó magánszemélyek részére történő értékesítés és a fűtőolaj mezőgazdasági őstermelő részére való értékesítés kivételével a jövedéki engedélyes kereskedők készpénzfizetéssel jövedéki terméket nem szerezhetnek be és nem is értékesíthetnek, vagyis a kiskereskedők kizárólag banki tranzakción keresztül vásárolhatnak jövedéki terméket januártól nagykereskedőtől.
2016. november 30-áig nyilatkozni kell
A régi Jöt. szerint adóraktári engedéllyel, bejegyzett kereskedői engedéllyel, bejegyzett feladói engedéllyel, felhasználói engedéllyel vagy jövedéki engedéllyel rendelkező személyek, akik tevékenységüket 2016. december 31-ét követően folytatni kívánják, 2016. november 30-áig kötelesek nyilatkozni többek között arról, hogy tevékenységüket a jövőben hogyan kívánják folytatni, az adatszolgáltatást milyen formában kívánják teljesíteni, nyilatkozni kell továbbá a jövedéki biztosíték számításáról és nyújtásának módjáról, tervezett időpontjáról, és arról, hogy az új engedély kiadását követően a szabadforgalomba bocsátásról milyen adatszolgáltatást kívánnak teljesíteni 2017. január 1-től.