A 2020. április 10-én kihirdetett újabb gazdaságvédelmi rendelkezések

A 2020. április 10-én kihirdetett újabb gazdaságvédelmi rendelkezések keretében az alábbi rendelkezéseket hozta a Kormány:

1. Tovább bővítették azon tevékenységek körét, amelyet főtevékenységként végző vállalkozások esetében a foglalkoztatottak, egyéni vállalkozók, társas vállalkozások után nem kell fizetniük szociális hozzájárulást, szakképzési hozzájárulást, rehabilitációs hozzájárulási előleget, valamint csökkentett egészségbiztosítási hozzájárulást (maximum 7710,- Ft) fizetnek. Ezen tevékenységi körök az alábbiak:
• növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30),
• egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19),
• egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29),
• dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22),
• dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76),
• vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70),
• desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01),
• szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02),
• sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05),
• szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).

2. A gyakorlatban felmerülő eljárásjogi kérdéseket rendez, például a személy- és vagyonegyesítő szervezetek legfőbb döntéshozatali szerveinek ülései kapcsán a vírusra való tekintettel speciális rendelkezéseket hozott, amelynek köszönhetően akkor is megtartható az ülés elektronikus úton, ha azt a létesítő okirat nem engedi. Ezen felül lehetséges ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárás keretében dönteni egyes kérdésekről.

3. A kutatási és fejlesztési szektorban dolgozó munkavállalók esetében lehetséges támogatást kérni, a rendelet által meghatározott feltételek fennállta esetén a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók munkabérére vonatkozóan.

4. A rendelet a munkaidőkeret maximálisan, a munkáltató egyoldalú döntése alapján előírható keretét 24 havi munkaidőkeretben állapíthatja meg, amely akkor is alkalmazható, ha attól a kollektív szerződés eltér. Azonban a Munkáltató a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) napi, heti pihenőidőre, és heti pihenőnapra, valamint a Mt. 99. §-ban foglalt munkaidő-megállapítási szabályokra vonatkozó rendelkezéseitől nem térhet el.

5. A COVID-19 vírus következtében csökkentett munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók után járó bértámogatásban részesülhet a munkáltató.
A munkáltató és a munkavállaló együttes kérelmében kérheti a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat weboldalán található űrlapon az illetékes fővárosi és megyei kormányhivataloktól, hogy a veszélyhelyzet miatt csökkentett munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kieső munkaidejére vonatkozóan bértámogatást kapjon a munkáltató a munkavállaló után, amely időtartamról a munkáltató és a munkavállaló egyéni fejlesztési időként állapodnak meg. A támogatás kizárólag azon munkavállalók esetében lehetséges, akik nem az Mt. 53. §-a szerinti munkaszerződéstől eltérően kerülnek foglalkoztatásra, valamint akik nem munkaerő-kölcsönzés keretében kerülnek foglalkoztatásra.

Az így kapható támogatás legfeljebb három hónapra kapható, mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a 30%, 40% vagy 50%-ban kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a. A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.
A munkavállaló a támogatás igénybevételekor vállalja a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, illetve, hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek, valamint, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.
A munkaadó a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára és azt követő további egy hónapig, illetve, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor, illetve, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a támogatás feltételeit, valamint a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak. Ezen felül a munkáltató vállalja, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját, valamint, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet. (Ha a munkaadó több telephellyel rendelkezik, a létszámtartási kötelezettsége szempontjából valamennyi telephelyét együttesen kell figyelembe venni.)
A támogatási kérelem további feltételeit, valamint a támogatás megszűnésére vonatkozó részletes rendelkezéseket a kormányrendelet tartalmazza.

6. A vállalkozások az európai bizottság C(2020) 1863 számú közleményével összhangban állami támogatásban részesíthetőek. Ezek az ún. átmeneti támogatások vissza nem térítendő támogatások, hitel és tőke formájában nyújthatóak.

7. A szabadfelhasználású hallgatói hitel felvehető mértékét tanulmányi hónaponként havi 150.000,- Ft-ra növelték.

Ezen felül az agrárminiszter rendeletében lehetővé teszi az agrárszektor (elsődleges mezőgazdasági termelési, halgazdálkodási, mezőgazdasági termékek feldolgozási, mezőgazdasági termékek forgalmazási, erdőgazdálkodási, illetve vadgazdálkodási tevékenységet folytató vállalkozások) részére csekély összegű támogatások igénybevételét.