A járványügyi veszélyhelyzettel kapcsolatos újabb rendeleti intézkedések

A Kormány a kijárási korlátozás enyhítése kapcsán további intézkedéseket hozott, és Budapestre vonatkozóan is a vártnál korábban rendelkezett, továbbá rendeletet alkotott a szabadtéri rendezvényekről, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre alkalmazandó különös szabályokról az alábbiak szerint:

I. Az iskolák működés

  1. Az iskolák munkarendje, a tanulók felügyelete

A Magyar Közlöny 2020. május 22-i számában megjelent vonatkozó rendelet értelmében az iskolák az ország egész területén 2020. június 2. és 2020. június 15. között – az alább említett kivétellel – továbbra is tantermen kívüli, digitális munkarend szerint működnek azzal, hogy a tantermen kívüli, digitális munkarend tapasztalatai alapján egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás szervezhető a tanulók felzárkóztatása céljából.

2020. június 2. és 2020. június 26. között minden általános és középfokú iskola megszervezi a tanulók felügyeletét, melynek keretében napközi, szakkör, sportfoglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató foglalkozás, fejlesztőfoglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás tartható. Ha a tanuló a lakóhelyétől eltérő településen jár iskolába, és a saját intézményében nem tud tanulófelügyeletben részt venni, felügyeletének ellátását a lakóhelye szerinti településen működő iskola nem tagadhatja meg.

A szakképzést folytató iskolák 2020. június 2-ától a veszélyhelyzetet megelőzően alkalmazott nappali vagy esti munkarendben, vagy tantermen kívüli, digitális munkarendben egyaránt működhetnek az iskola vezetőjének döntése szerint.

2. Gyermekétkeztetés

Az iskolákban 2020. június 26-áig az intézményi gyermekétkeztetést a tanítási év szabályai szerint kell biztosítani. A felügyeletet igénybe nem vevő tanulók számára a szünidei gyermekétkeztetést a tanítási szünetre vonatkozó szabályok szerint kell biztosítani.

  1. Adatszolgáltatás

Az iskolai tanulófelügyeletben részt vevő gyermekek, tanulók számáról az iskolák naponta kötelesek adatot szolgáltatni az Oktatási Hivatal által működtetett Köznevelés Információs Rendszere (KIR rendszer) használatával, a KIR rendszerben meghatározott adattartalommal.

II. A budapesti korlátozások további enyhítése

A Kormány a vártnál korábban újabb enyhítő intézkedéseket hozott Budapest területére vonatkozóan a Magyar Közlöny 2020. május 27-i számában megjelent rendelet szerint – a korábbi rendelkezéseket a mostani rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni 2020. május 29-étől kezdődően.

  1. A vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések

A vendéglátó üzlet belső (zárt) részében – így különösen az étteremben, a kávézóban, a cukrászdában, a büfében, a presszóban – a tartózkodás és a megrendelt étel, illetve ital elfogyasztása az alábbiak szerint megengedett.
A vendéglátó üzlet belső (zárt) részében az ott dolgozók – a vendégek által látogatható területen – kötelesek a szájat és az orrot eltakaró eszközt (például orvosi maszk, sál, kendő) viselni, és a 1,5 méteres védőtávolság betartása kötelező.

  1. A játszóterekre vonatkozó rendelkezés

A szabadtéren lévő játszótér nyitva tarthat és látogatható.

  1. A szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések

A kereskedelemről szóló törvény szerinti szálláshely fogadhat vendéget, és a vendégek számára az ott-tartózkodás megengedett. A szálláshelyen üzemeltetett vendéglátó helyiségekre a vendéglátó üzletekre vonatkozó szabályok irányadóak.

III. A szabadtéri rendezvényekről

A Kormány az ország egész területére vonatkozóan, a Magyar Közlöny 2020. május 27-i számában megjelent vonatkozó rendelet szerint az alábbi rendelkezéseket hozta a szabadtéri rendezvényekkel kapcsolatosan, melyek 2020. május 28-ától alkalmazandók.

  1. A rendelet hatálya

A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a vallási közösség szertartására,
b) a polgári házasságkötésre,
c) a temetésre,
d) családi rendezvényre,
e) a gyűlésre,
f ) a szabadtéri múzeumra és
g) az állatkertre.

  1. Általános rendelkezések

Ha a rendezvényre vonatkozó jogszabályban, valamint a rendeletben meghatározott feltételeket a rendezvény
szervezője biztosítja, a szabadtéri rendezvény megtartható, a szabadtéri rendezvény helyszínén való tartózkodás megengedett.

A szabadtéri sportrendezvény nézők részvételével megtartható. (A rendelet alkalmazásában szabadtéri rendezvény az olyan rendezvény, amely teljes időtartamában minden oldalról fallal körülhatárolt, fedett épületen kívül zajlik.)

A rendelet alkalmazásában rendezvény különösen a sportrendezvény, valamint
a) a színházi előadás,
b) a mozi,
c) a cirkusz,
d) a muzeális intézményen kívül rendezett képzőművészeti kiállítás,
e) az irodalmi és könyvszakmai rendezvény,
f ) a közgyűjtemény, közművelődési intézmény, illetve közösségi színtér által szervezett rendezvény
[az a)–f) pont a továbbiakban együtt: kulturális rendezvény].

  1. A nemzeti parkra vonatkozó szabályok

A természet védelméről szóló törvény szerinti nemzeti park igazgatóságok által fenntartott szabadtéri bemutató létesítmény (a továbbiakban: bemutató létesítmény) látogatható. A szabadtéri bemutató létesítmény látogatása során mindenki köteles a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartani. A szabadtéri bemutató létesítményt fenntartó nemzeti park igazgatóság vezetője intézkedik olyan működési rend kialakításáról, amely biztosítja a védőtávolság megtartásának teljesülését.

  1. Kulturális és sportrendezvények látogatására vonatkozó közös szabályok

Ha a szabadtéri rendezvény nézőterén ülőhelyek kerültek kialakításra, akkor a nézők – a páholyok kivételével –
a) csak minden negyedik ülőhelyet foglalhatják el, két néző között három ülőhelyet üresen kell hagyni, és
b) a közvetlenül egymás mögötti ülőhelyeket nem foglalhatják el, azzal, hogy az egymás mellett és a különböző sorokban ülők között is lehetőség szerint legalább 1,5 méteres védőtávolságot kell biztosítani.

A szabadtéri rendezvény során a nézők – a nézőtéren kialakított ülőhelyeken kívül – a védőtávolságot kötelesek egymástól megtartani, különösen
a) a páholyokban,
b) a szabadtéri rendezvény szünetében,
c) a szabadtéri rendezvény létesítményének területén, illetve a szabadtéri rendezvény helyszínén található vendéglátó üzletben, valamint
d) az olyan szabadtéri rendezvényen, amely helyszínén ülőhelyek nem kerültek kialakításra.

A rendelet szerinti védelmi intézkedések betartásához szükséges feltételek biztosítása a szervező felelőssége. A szervező gondoskodik a szabadtéri rendezvény azon látogatójának szabadtéri rendezvény helyszínéről történő eltávolításáról, aki e rendelet szerinti védelmi intézkedéseket megszegi.

  1. Egyes szabadtéri rendezvényeken való részvétel tilalma

Függetlenül annak nyilvánosságától, tilos tartózkodni a nem zárt helyen tartott zenés, táncos rendezvény helyszínén. (Zenés, táncos rendezvény a rendelet szerint a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény (például: fesztivál, könnyűzenei koncert, táncház, táncklub, diszkó, rockklub), amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni.

IV. Az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó különös szabályokról

2020. május 28-ától kezdődően 2020. augusztus 31-áig az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatás-együttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 21. § (3) és (4) bekezdése szerinti felmondás esetében az R. 21. § (5) bekezdését a Kormány által hozott, a Magyar Közlöny 2020. május 27-i számában megjelent 242/2020. (V.27.) Korm. rendelet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni, ha a szerződés felmondására a koronavírus világjárványra tekintettel került sor, illetve abban az esetben is, ha a koronavírus világjárvány következtében az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződés teljesítése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:179. § (1) bekezdése szerint lehetetlenné vált.

A fentiek szerinti felmondás esetén az utazási csomag ellenértékeként befizetett előleg vagy teljes díj visszatérítése helyett az utazásszervező utalványt bocsáthat ki.

Ha az utazásszervező utalványt bocsát ki, az utazó 15 napon belül nyilatkozhat az utalvány elfogadásáról.
Ha az utazó a felajánlott utalványt nem fogadja el vagy nem nyilatkozik a fenti határidőn belül, a részére a befizetett előleget, illetve díjat az R. rendelkezései szerint vissza kell utalni.

Az utazót vagyoni vagy egyéb hátrány nem érheti az utalvány kiállításából adódóan és annak felhasználása során.

Ha az utazó az utalványt a rendeletben meghatározott 2021. augusztus 31-ig tartó érvényességi idő alatt nem használja fel, az utazásszervező köteles részére az utalványon feltüntetett értéknek megfelelő összeget legkésőbb 14 napon belül megtéríteni.

Az utazó és az utazásszervező megállapodhatnak az utalvány érvényességi idejének meghosszabbításában. Ebben az esetben az utazásszervező új utalványt állít ki.

A rendelet szerinti utalvány a következő feltételeknek kell, hogy megfeleljen:
a) tartalmazza az utazásszervező megnevezését,
b) tartalmazza az utazó által már befizetett összeg teljes értékét,
c) kiállításáért az utazásszervező nem számít fel díjat vagy más költséget,
d) érvényessége 2021. augusztus 31. napjáig tart,
e) egyértelműen tartalmazza, hogy utazási csomag igénybevételére jogosít,
f ) egyértelműen tartalmazza, hogy a koronavírus világjárvány miatt került kiállításra,
g) tartalmazza az utasjogokra vonatkozó ismertetőt,
h) az utazó választása szerint elektronikus formában kerül megküldésre.

Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozásában
az utazásszervező által a fentieknek megfelelően kiállított utalvány a vagyoni biztosíték szempontjából az utazó által az utazási csomag igénybevételére befizetett előlegnek vagy részvételi díjnak minősül.

A fentiek szintén alkalmazandók az R. 9. § (1) bekezdése szerinti felmondás esetén is.

A rendelet szerint kiállított utalvány kizárólag a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóra ruházható át.

Az utazásszervező köteles nyilvántartást vezetni az általa kibocsátott utalványokról, amely tartalmazza
a) az utalvány értékét,
b) a tulajdonos
ba) természetes személyazonosító adatait vagy
bb) a jogi személy megnevezését és cégjegyzékszámát.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/F. § (2) bekezdés d) pontja szerinti vagyoni biztosítéknak fedezetet kell nyújtania a rendelet alapján kiadott utalványok értékének megtérítésére az utazásszervezői tevékenységet végző fizetésképtelensége esetében.