A Kormány kijárási korlátozásokat 2020. május 4-től kezdődően először a fővároson kívül, majd Budapesten is fokozatosan feloldó védelmi intézkedései nyomán (melyekről hírleveleinkben mi is részletesen beszámoltunk), a gazdasági szereplők a megváltozott, jellemzően otthoni munkavégzés (home office) helyett időszerűnek látják a korábbi munkahelyi állapotok és munkarend helyreállítását.
Ezzel kapcsolatosan a munkáltatóknak a járványügyi veszélyhelyzet idejére a Kormány által előírt védelmi intézkedések, valamint a mindenkori munkavédelmi jogszabályi rendelkezések szigorú betartása mellett, az alábbi vonatkozó jogszabályi rendelkezést is érdemes figyelembe venniük, aminek alapján az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani tudják (pl. a munkahelyet magába foglaló ingatlant üzemeltető által előzetesen szükséges intézkedések megtétele, úgymint a hűtő-fűtő berendezések, fertőtlenítés, takarítás stb. veszélyhelyzeti biztosítása, a munkavállalók megfelelő előzetes tájékoztatása, a szükséges szabályozás megalkotása és munkavállalókra vonatkozóan előírt szabályok [pl. közös helyiségekben maszk, kendő viselése, 1,5 m védőtávolság megtartása, kézfertőtlenítés stb.] betartatása).
A Munkavédelmi törvény 54.§ (2) bekezdése szerint a munkáltatónak rendelkeznie kell ún. előzetes kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, vagyis veszélyhelyzetben a sérülés és egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatását, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.
A kockázatértékelés során a munkáltatónak azonosítania kell a (i) várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket- fizikai, kémiai, biológiai kóroki tényezőket), (ii) a veszélyeztetettek körét,(iii) fel kell becsülni a veszély jellege szerint a veszélyeztetettség mértékét, (iv) értékelni kell a kockázatokat és azok alacsony szinten tarthatóságának biztosíthatóságát (v) kockázatot súlyosbító tényezőket és (vi) szükséges megelőző intézkedéseket kell dokumentálni határidők és felelősök megjelölésével.
A kockázatértékelést a munkáltatónak elsődlegesen a tevékenység megkezdése előtt (pl. új irodába költözés, új technológia,vagy új tevékenység bevezetése) kell elvégeznie, majd ezt követően legalább 3 évenként meg kell ismételni – kivéve ha speciális jogszabály gyakoribb értékelést ír elő, pl. zajnak, porhatásnak, biológiai tényezőknek kitett munkavállalók esetén.
A kockázatértékelést, kockázatkezelés és a megelőző intézkedések meghatározását ezen kívül indokolt esetben is el kell végezni.
A Munkavédelmi törvény szerint indokolt esetnek kell tekinteni:
a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,
b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),
c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá
d) ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.
A kockázatértékelés elvégzését a megfelelő képesítéssel rendelkező munkavédelmi felelős (vagy az ezért szerződéses alapon felelős külső szolgáltató), valamint a foglalkoztatás-egészségügy szolgáltató/ szakember bevonásával kell elvégezni.
A kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve pedig a munkáltató az, aki meghatározza, hogy a védekezés érdekében milyen módszert, szervezési és megelőző intézkedéseket alkalmaz.
TEHÁT, ha a home office elrendelését követően a munkavállalók irodai munkavégzésre történő visszarendelésére kerül sor, akkor az a fent hivatktozott a) pont szerinti indokolt esetnek minősülhet a kockázatértékelés elvégzéséhez.
Megjegyezzük végül, hogy a napokban a sajtóban számos olyan cikk volt olvasható, miszerint a kockázatértékelés elmulasztása esetén a munkáltató 50.000-10.000.000,- ft bírságra számíthat. Ennek kapcsán kiemelnénk, hogy a munkavédelmi előírások munkáltató általi megszegése munkavédelmi bírsággal abban az esetben jár, ha a mulasztás a munkavállaló életét, egészségét, testi épségét súlyosan veszélyezteti. A jogszabály szerint súlyos veszélyeztetésnek minősül különösen a kockázatértékelés elmulasztása, ha ezt a legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltatónál mulasztják el, vagy az egyes veszélyforrások hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló külön jogszabályban előírt esetekben mulasztják el.