A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2020. évi módosításai következtében kibővítésre került a felnőttképzési tevékenységek köre, így a törvény alkalmazása 2020. szeptemberétől szélesebb tevékenységi körben vált kötelezővé.
Felnőttképzés fogalma
A módosítások következtében felnőttképzési tevékenységnek minősül a jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó vagy a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy által szervezett szakképzéseken felül immár a „szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatás és képzés” is.
Fentiek alapján megállapítható, hogy az alábbi három együttes feltételnek kell érvényesülnie ahhoz, hogy – a szervezett szakképzéseken kívül – egy oktatási-képzési tevékenység felnőttképzési tevékenységnek minősüljön:
- szervezettség,
- célirányosság,
- kompetenciaalakítás vagy kompetenciafejlesztés.
Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség
A fenti definíciónak megfelelő felnőttképzési tevékenység végzése esetén a szolgáltatót bejelentési vagy engedélyeztetési kötelezettség terheli. (Az engedélyeztetési szabályokkal jelen tájékoztatóban nem foglalkozunk, amennyiben ez utóbbival kapcsolatban kérdés merülne fel, keressenek bennünket bizalommal.) A bejelentési kötelezettséget a tevékenységet végezni kívánó jogi személynek kell megtennie elektronikusan, a tevékenység megkezdését megelőzően a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszeren (FAR – https://far.nive.hu/kezdolap/tajezkoztatok/felnottkepzo-bejelentes) keresztül. A bejelentési kötelezettség teljesítésekor 15.000,- Ft eljárási díj megfizetése szükséges.
A bejelentésen felül az egyes képzések kapcsán a szolgáltatót eseti adatszolgáltatási kötelezettség is terheli, amelyet szintén ezen rendszeren keresztül tud megtenni ingyenesen (https://tudasbazis.ekreta.hu/pages/viewpage.action?pageId=46761091).
Kötelezettségszegés szankciói
Abban az esetben, ha nem kerül bejelentésre a tevékenység, vagy nem jogszabályszerűen végzi azt a képzés nyújtója, úgy az eljáró hatóság megtilthatja a tevékenység végzését, valamint bírságot szabhat ki, aminek mértéke az alábbiak szerint alakulhat:
– nem jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően folytatott tevékenység esetén a legkisebb kötelező minimálbér egyhavi összegétől 15 havi összegéig, (161.000,- Ft-2.415.000,- Ft)
– bejelentés nélkül folytatott tevékenység esetén a legkisebb kötelező minimálbér egyhavi összegének 10-szeresétől 20-szorosáig vagy ha a bejelentés, illetve engedély nélkül folytatott képzés időtartama meghaladja a 3 hónapot vagy a képzésben részt vevők száma a 100 főt, a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 25-szörösével megegyező összegig, (1.610.000,- Ft-3.220.000,- Ft/4.025.000,- Ft)
– ha a képzés nyújtója a feltárt jogszabálysértést a felnőttképzési államigazgatási szerv határozata alapján nem szünteti meg vagy ismételten jogszabálysértést követ el úgy a legkisebb kötelező munkabér 1 havi összegétől annak 50-szereséig (161.000,- Ft- 8.050.000,-Ft)
terjedő összeg kerülhet kiszabásra.
Mely szolgáltatások NEM tartoznak a felnőttképzések körébe?
Azon szolgáltatások nem tartoznak a felnőttképzések körébe, amelyek a definíció fentiekben megjelölt hármas konjunktív követelményének nem felelnek meg. Azt, hogy az adott képzés/szolgáltatás/esemény a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozik-e, az minden esetben a konkrét tevékenységtől függ, így egyedi mérlegelést igényel.
Az alábbiakban az Innovációs és Technológiai Minisztérium által közzétett példatár segít az elhatárolásban és példákat is szolgáltat azokra az esetekre, amelyek esetében a három együttes feltételből (szervezettség, célirányosság és kompetencia-kialakítás, illetve – fejlesztés) valamelyik hiányzik, ezért nem minősülnek felnőttképzésnek, így nem tartoznak a törvény hatálya alá és értelemszerűen a szolgáltatás nyújtójának nem kell bejelentkeznie a nyilvántartásba és adatot sem kell szolgáltatnia.:
1. Nem célirányos és nem szervezett:
– A szolgáltató nem rendelkezik egyértelműen beazonosítható képzési céllal. Nincs előre meghatározott képzési időkeret, folyamatos fejlődésre, tevékenységre irányul. A „képzés” célját akár a részvevő is meghatározhatja a szolgáltatás igénybevétele során. [pl.: coaching, tanácsadási folyamat, korrepetálás, konzultáció, fejlesztés, nyelvórák (ha nincs konkrét cél és időkeret, nincs egy előre meghatározott szakképesítés/szint/feltétel)]
– A szolgáltató nem tud beavatkozni a képzés folyamatába, a résztvevő fejlődésére nincs ráhatása, a tananyag feldolgozása a résztvevő által önállóan történik, nincs a képzés során interakció a szolgáltató és a résztvevő között. [pl. online videótár, információs hírlevelek, letölthető ismeretterjesztő tartalmak, munkavégzés során önállóan felhasználható oktatási, szakmai anyagok a szolgáltató ellenőrzése, számonkérése nélkül]
2. Nem célirányos, nem kompetencia-fejlesztésre / -kialakítására irányul
– A szolgáltatás fő célja nem a kompetencia kialakítása, fejlesztése és erre a szolgáltató nem tesz ígéretet, a kompetencia változását nem is ellenőrzi a szolgáltatást követően. [pl.: szakmai és egyéb konferenciák, előadások, termékbemutatók, prezentációk; szolgáltatás, piaci mechanizmusok bemutatása, érthetőbbé tétele, annak a partner általi jobb megértése céljából vagy a szolgáltatás partner általi igénybevétele miatt szükséges; piac- és egyéb kutatások eredményeinek ismertetése]
– A szolgáltatás eredményét a résztvevők együttes tevékenységének eredménye adja. Az esemény célja egy probléma egyeztetése, közös megoldása, a meglévő kompetenciák alkalmazása, gyakorlás. [pl. workshop, irányított meetup, szakmai műhely]
3. Nem célirányos, nem alapvető cél a kompetencia-fejlesztés / -kialakítás
– Az eseményen résztvevők társas, szociális és időeltöltési céljai dominálnak, nem egy meghatározott folyamatra és annak kijelölt irányítójára épít, inkább az egymástól tanulásra. Foglalkoztató feladatok kiadásra kerülnek a szolgáltatás során, azonban nem alapvető cél a kompetenciakialakítás és/vagy fejlesztés. [pl. élményfestés, táncklub, szakkör, hobbitevékenységek, hobbi klubok]