A Kormány Gazdaságvédelmi Akciótervének újabb részleteit tartalmazó közlöny jelent meg 2020. április 21-én, amely az alábbi fő rendelkezéseket tartalmazza:
1. Adókötelezettségekkel kapcsolatos könnyítések
Az adózók a 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló alábbiakban felsorolt kötelezettségeiket 2020. szeptember 30. napjáig teljesíthetik:
o éves és soron kívüli társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségüket, továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 26. § (1) bekezdése szerint az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségüket;
- éves és soron kívüli kisvállalati adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségüket, továbbá kisvállalati adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségüket;
- éves és soron kívüli energiaellátók jövedelemadója adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségüket, továbbá az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségüket;
- éves és soron kívüli helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségüket és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségüket, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségüket;
- éves és soron kívüli innovációs járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségüket, továbbá az éves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségüket;
2. Beszámolási kötelezettséggel kapcsolatos könnyítések
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolókra (ideértve a törvény felhatalmazása alapján kiadott sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek szerinti beszámolókat is) vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidők – amennyiben azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek – 2020.szeptember30-ig meghosszabbodnak, azzal, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.
3. Széchenyi Pihenőkártyára utalt béren kívüli juttatásokra vonatkozó módosulások
A 2020. évben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártya
a. szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,
b. vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint,
c. szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint
összegig minősül béren kívüli juttatásnak, amelyet nem terhel szociális hozzájárulási kötelezettség.
4. Idegenforgalmi adóra vonatkozó rendelkezések
2020. április 26. napjától 2020. december 31. napjáig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell meg fizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetne, a megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallania az adóhatósághoz. Nem kell bevallani a megállapított adót, ha annak összege nulla.
5. További adószabályok módosulása
Fentieken felül módosult a szociális hozzájárulás, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás mértéke, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság feltételei, valamint egyes adóigazgatási szabályok.
6. Csökkentett munkaidő esetére járó támogatás
Módosultak a csökkentett munkavállalóknak fizetendő támogatás feltételei, amelynek köszönhetően szélesebb réteg részesülhet a támogatásban:
– Ezen módosítás következtében támogatásban részesülhetnek azok, akik a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő legalább 25%-át elérő, de a 85%-át meg nem haladó részmunkaidőben dolgoznak.
– A létszámtartási kötelezettség a módosítás következtében kizárólag azon munkavállaló tekintetében áll fenn az új szabályozás szerint, akivel a munkáltató az együttes kérelmet benyújtja.
– A csökkentett munkaidő kapcsán figyelembe veendő alapbér a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér, melynek részeként figyelembe kell venni – a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendeletben meghatározott, – veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is.
– A munkaadóra vonatkozó kritériumok az alábbiakra módosultak:
- a munkaadó a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja – ideértve a távmunkát és az otthoni munkavégzést is – a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,
- legalább hat hónapja működik, és
- a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában nem részesül a kérelem benyújtásakor a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 103/2020. Korm. rendelet) szerinti támogatásában, vagy uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatásban.
– A támogatás mértéke a módosítások következtében az alapbér általános szabályok szerint megállapított személyijövedelemadóelőleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka. A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető alapbér adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.
– A munkaidőre vonatkozó közös kötelezettségvállalások szabályai is módosultak, így a munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy
a. csökkentett munkaidőben, és
b. ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára.
Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, a munkavállaló és a munkaadó az egyéni fejlesztési időben állapodhatnak meg.
– Változtak a támogatás igénybevételével a munkaadót terhelő kötelezettségvállalások, így a módosított szabályok értelmében a munkaadó a támogatás igénybevételekor vállalja
a. a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig,
b. azt, hogy a támogatás ideje alatt a támogatott munkavállaló tekintetében rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor, és
c. azt, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,
d. azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló alapbérét (kivétel, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg)
e. azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet (kivétel, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg).
– A módosítások következtében a támogatás akkor nyújtható, ha
a. a munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn,
b. a munkaadó
- megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – feltételeinek, valamint e feltételek fennállása a külön jogszabályban meghatározott módon igazolásra kerül, és
- nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,
- a munkaadó bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.
– Továbbra sem nyújtható támogatás a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén (Mt. 53. §), azonban a korábbiakkal ellentétben munkaerő kölcsönzéshez már nyújtható lesz a támogatás.
– A módosítás következtében mentesül a munkaadó a létszámtartási kötelezettség nem teljesítése esetén felmerülő befizetési kötelezettség alól, akkor is ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkáltató azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg.
7. Magyar Fejlesztési Bank és a Garantiqa Hitelgarancia garancia- és hitelkonstrukciói
A rendelet alapján a Magyar Fejlesztési Bank és a hozzá tartozó vállalatcsoport finanszírozási csomagot bocsát a magyar vállalkozások rendelkezésére összehangolt hitel-, tőke- és garancia programokon keresztül.