Szeptember elején tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényjavaslat tervezetét. A tervezet előzménye a korábban nyilvánosságra került adóeljárási szabályok tervezett reformja, mely szerint az új adózás rendjéről szóló törvény már nem tartalmazná a végrehajtásra vonatkozó szabályokat, melyek így külön törvényben kerülnének elhelyezésre.
A tervezet alapján az adóhatóságnak a továbbiakban 3 típusú köztartozás behajtása kerülne a feladatkörébe, hiszen az új törvény alkalmazandó majd az adóhatóság által megállapított és nyilvántartott fizetési kötelezettségek végrehajtása (és az azok kapcsán lefolytatandó fizetési kedvezményi eljárás során), továbbá azon döntések végrehajtása (és a fizetési kedvezményi kérelmek elbírálása) esetén is, amelyek kapcsán a végrehajtás foganatosítása az általános közigazgatási rendtartás alapján a NAV hatáskörébe tartozik majd, valamint az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányuló eljárásokban is.
A tervezet végrehajtásra vonatkozó szabályai több újdonságot is tartalmaznak, végrehajtható okiratnak minősülne például a NAV javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat és a bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezség is, ezzel az adóhatóságnak a végrehajtás foganatosításához nem kellene külön határozatot hoznia és nem kellene külön kérnie végrehajtási lap kiállítását sem. A végrehajtást foganatosító adóhatóság szabadon állapíthatja majd meg az adott esetben leghatékonyabb végrehajtási cselekményt, azzal, hogy kis összegű tartozások, azaz 10.000 forintot meg nem haladó nettó tartozás esetén az adóhatóság csak átvezetéssel és fizetési felhívással élhetne, az ingatlan-végrehajtás kapcsán pedig egy konkrét, garanciális jellegű korlátozást tartalmaz a törvénytervezet, eszerint a lefoglalt ingatlant csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. Gépjármű lefoglalás kapcsán az új törvény kiterjesztené a lefoglalás lehetőségét az adós tulajdonában álló járműveken túl a „vélelmezhetően” házastársi közös vagyonba tartozó járművekre is, követelések lefoglalása esetén pedig a végrehajtás gyorsítása érdekében elektronikus kommunikációt vezetne be az adóhatóság és a követelésfoglalás kötelezettje között. További ügyfélbarát jogintézménnyel bővülne a végrehajtás a fedezetcsere lehetőségének megteremtésével, mely alapján a lefoglalt ingó vagyontárgy az adós ez irányú kérelme esetén feloldható lenne a végrehajtás alól abban az esetben, ha az adós fedezetül egy másik olyan vagyontárgyat ajánl fel, amely eléri a feloldani kívánt vagyontárgy értékét. A jövedelem letiltása esetén azonban a munkáltatók számára új adminisztratív kötelezettségként írna elő a javaslat, mely szerint a letiltás kézbesítését követő 8 napon belül tájékoztatni kellene az adóhatóságot a havonta letiltható jövedelemről, a letiltást befolyásoló körülményekről, illetve ezen körülmények változásáról szintén 8 napon belül kellene a munkáltatónak tájékoztatást küldenie az adóhatóság részére.
A végrehajtási eljárás gyors és hatékony lefolytatása érdekében a javaslat több újdonságot is bevezetne, így például abban az esetben is biztosítaná ügygondnok kirendelésének lehetőségét, amennyiben az adós gazdálkodó szervezet a székhelyén nem lelhető fel, de lefoglalható vagyontárggyal rendelkezik, továbbá lehetővé válna, hogy a hatóság a végrehajtás során az adós székhelyeként szolgáló ingatlanát és egyéb helyiségét, az adós be nem jelentett telephelyét, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy ott az adós vagyontárgya fellelhető, valamint az EKAER szerint az adós részére érkező szállítmány lerakodási helyét is átvizsgálja.
Tekintve, hogy a gyakorlatban az eljárást sokszor nem az adós, hanem egyéb harmadik személyek (pl. hozzátartozó, vagy más, az eljárásban nem érdekelt harmadik személy) akadályozzák, a javaslat bevezetné az adósnak nem minősülő személy bírságolásának lehetőségét is, továbbá annak elkerülése érdekében, hogy a végrehajtási kifogás jogintézménye döntően ne az eljárás akadályozásának egyik eszköze legyen, a törvénytervezet szerint a végrehajtási kifogásban meg kellene jelölni a sérelmezett végrehajtói intézkedést, és azt is, hogy az előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból kívánja.