2020. július 8. napján kihirdetésre került a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (a továbbiakban, mint: „Cstv.”) érintő, 2020. augusztus 1-jén hatályba lépő törvénymódosítás.
A csődeljárások során 120 napról 180 napra meghosszabbodott az adóst megillető fizetési haladék, valamint az első egyezségi tárgyalás összehívására nyitva álló időtartam is meghosszabbodott, így az első egyezségi tárgyalást elegendő a csődeljárás kihirdetését követő 90 napon belüli időpontra összehívni.
A törvénymódosítás az egyezségi tárgyalások menetén is módosít, amely következtében gyorsabbá válhatnak a csődeljárások, azáltal, hogy az egyezségi tárgyaláson a hitelezők kinyilváníthatják, hogy nem kívánnak egyezséget kötni, valamint azáltal, hogy amennyiben az egyezségi javaslatot az első tárgyalást követő bármelyik tárgyalás eredményeként a hitelezőknek Cstv. szerint irányadó szavazatszámítás alapján kevesebb mint egynegyede támogatja, úgy az adós az egyezségi javaslat átdolgozására nem jogosult. Azonban egyezség megkötésére a módosítás következtében sor kerülhet, ha az egyezséget az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább a fele minden csoportban támogatja, feltéve, hogy ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének több mint felét kiteszi, és az egyezség megkötését – követelésük kiegyenlítéséig – a Cstv. 49/D. § (1)-(3) bekezdése szerinti hitelezők szavazatának kétharmada is támogatja.
Továbbá a csődvagyont jogellenesen csökkentő jogügyletek megtámadására nyitva álló határidő a tudomásszerzéstől számított 120 napról a csődeljárás közzétételétől számított egy éves jogvesztő határidőre módosul.
A módosítások következtében fentieken felül a gyakorlatot jelentősen könnyítve több esetben is elérhetővé válik a hitelezők számára az elektronikus kapcsolattartás, valamint az elektronikus hírközlő útján való részvétel lehetősége.
Fentieken felül az adós vagyonának értékesítésekor a Magyar Államot elővásárlási joggal ruházza fel, amelyet megelőz más törvény alapján fennálló elővásárlási jog.