A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet következtében a Kormány rendkívüli intézkedéseket vezethet be. Ennek keretében a Kormány rendeletet alkothat, amellyel – a vonatkozó sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezek a rendeletek főszabály szerint tizenöt napig maradnak hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja.
A Kormány – többek között – az alábbi intézkedéseket jelentette be:
– beutazási tilalom Olaszországból, Kínából, Iránból és Dél-Koreából,
– a szlovén, osztrák határon is szigorítások lesznek
– intézménylátogatási tilalom az egyetemeken,
– a 100 főnél nagyobb beltéri és az 500 főnél nagyobb kültéri rendezvények betiltása,
– szankciókkal sújtják a rémhírterjesztőket és akik megszegik a karantént,
– külföldi kirándulások betiltása diákok számára.
Fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a munkáltatóknak nem csak érdekük, de kötelességük is foglalkozni a kialakult járványügyi helyzettel, mivel a munkáltató feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, kialakítása.
Ha a járvány miatt hatósági intézkedésre kerülne sor (pl karantén vagy kijárási tilalom), és ez okból a home-office nem megoldható, mert pl. a munkavégzéshez szükséges laptop már el sem juttatható a munkavállalónak, vagy olyan a munkája, ami eleve nem teszi lehetővé – ideiglenes jelleggel sem – a távolról dolgozást (akár úgy, hogy ideiglenes a munkakörétől eltérő feladatokat kap erre az időszakra-, akkor a vonatkozó szabályok szerint keresőképtelennek fog minősülni a munkavállaló (amíg a hatósági intézkedés fennáll). Erre az időre részére munkabér nem jár, viszont táppénzre jogosult lehet.
Hatósági intézkedés hiányában a munkavállalóknak a munkavégzési, a munkáltatónak pedig a foglalkoztatási kötelezettsége fennáll. Vagyis az egészséges munkavállalónak be kell mennie dolgozni. Ha esetleg a helyzet Magyarországon, vagy közelebbről elsősorban Budapesten vagy Pest megyében már kellőképpen súlyos lenne (mint pl a korábbi észak-olaszországi kisvárosokat érintő zárlathoz hasonlóan), de még nincs olyan hatósági intézkedés, ami ténylegesen akadályozza a munkavégzést, akkor a munkáltató dönthet úgy, hogy lehetővé teszi ideiglenes jelleggel az otthonról dolgozást, azokban az esetekben, ahol ez a munkakörből adódóan lehetséges.
A home-office-hoz a szükséges eszközöket a munkáltatónak kell biztosítania, ugyanúgy, mint egy „átlagos, hétköznapi” home-office esetén. Érdemes felmérni, hogy ha erre kerülne sor, hány laptopra lehet szükség.
Nem kizárt az sem, hogy a munkáltató megállapodjon a munkavállalóval, arról hogy a munkavállaló biztosítja a laptopot, ennek gyakorlati kivitelezhetősége azonban nem feltétlenül egyszerű, ugyanis biztosítani szükséges ehhez – az IT segítségével – a biztonságos távoli elérést, megfelelő software-t/alkalmazást, amivel a munkavállaló a munkáját végezni tudja, valamint nem utolsó sorban a munkáltatói adatok védelmét, vagyis hogy üzleti titok ne kerülhessen fel/át a munkavállaló saját laptopjára. Adott esetben arról is meg lehet állapodni, hogy ha szükséges, a home-office alatt a munkavállaló a saját telefonját használja, melynek munkával összefüggő költségeit megtéríti a munkáltató.
Azon munkavállalók kapcsán, akik nemrég tértek vissza olyan területről, ahol a vírus széles körben elterjedt – jelenleg Kína, Dél-Korea, Irán, Olaszország -, megelőzésképpen dönthet úgy a munkáltató, hogy az érintett munkavállalók 2 hétig otthonról dolgozzanak home-office-ban, ehhez – a fentiekhez hasonlóan – szintén a munkáltatónak kell biztosítani a megfelelő eszközt.
Ez az intézkedés kiterjeszthető azokra is, akik olyan személlyel állnak közeli kapcsolatban, akik a súlyosan érintett területek valamelyikén jártak az elmúlt időszakban, vagy ők, illetve velük közeli kapcsolatban álló személyek egyébként olyan helyen vagy közösségben jártak, ahol alaposan feltételezhető, hogy fertőzött személlyel kapcsolatba kerültek. Az együttműködés keretei között az elvárható a munkavállalóktól, hogy ezt igazolják is, bár a visszaéléseket teljes mértékben nem lehet kiszűrni.
Az elkövetkező időszakban a megelőzés és a többi munkavállaló védelme érdekében kérhető a munkavállalóktól, hogy jelentsék be/tájékoztassák a munkáltatót és/vagy a vezetőjüket, ha ők vagy velük közeli kapcsolatban álló személy súlyosan érintett területen vagy közösségben jártak, és ezt szükség szerint igazolják is.
A nehezebb kérdés, hogy mi a helyzet azokkal, akik valamely súlyosan érintett területen jártak a közelmúltban, nem betegek, de a home-office foglalkoztatásuk nem megoldható, mert pl nem olyan a munkájuk, ami otthonról is végezhető. Ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a munkavállalót erre az időre (állásidő) alapbér illeti meg, kivéve, ha a foglalkoztatási kötelezettség elmulasztására elháríthatatlan külső okból kerül sor. Ilyen esetekben az igaz, hogy az ok maga elháríthatatlan, annak megítélése nem egységes, hogy ez munkaszervezéstől független külső oknak minősül-e, és emiatt megteheti-e a munkáltató, hogy nem fizet az illetőnek állásidőre bért.
Mindenestre, a jelenleg ismert súlyosan érintett területekre történő magánjellegű utazást, ha nem feltétlenül szükséges, kerüljék a munkavállalók.
Amit pedig jelenleg is érdemes megtenni: WHO (https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (https://www.nnk.gov.hu/), valamint a Kormány (https://koronavirus.gov.hu/) tájékoztatásai alapján felhívni a munkavállalók figyelmét a megfelelő prevencióra (alapos és gyakori kézmosás, fertőtlenítés, papírzsepibe tüsszögés), ha van rá lehetőség, akkor javasolt fertőtlenítőket is kihelyezni (pl. a bejáratokhoz, mosdóknál).
A munkavédelmi tanácsadóval és az üzemorvossal is érdemes konzultálni, hogy nekik milyen speciális javaslataik vannak még a megfelelő eljárásrendet illetően. Arról is érdemes tájékoztatni a munkavállalókat, hogy ha valaki olyan helyen járt, vagy olyan személlyel találkozhatott, amely/aki érintett lehet, az figyelje magát, és enyhe hőemelkedés vagy megfázásos tünet esetén is maradjon otthon és hívja a háziorvost.
A járvánnyal kapcsolatosan a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2020. március 10-én állásfoglalást adott ki. Ennek alapján az alábbi elvárható és javasolt munkáltatói intézkedések emelhetőek ki, amelyek nem csak adatkezelési szempontból lényegesek:
– ún. pandémiás/üzletmenet folytonossági cselekvési terv kidolgozása (a munkavállalók, ügyfelek és üzleti partnerek tekintetében is),
– részletes tájékoztató kidolgozása és munkavállalók rendelkezésére bocsátása, amely a munkavállalók megfelelő munkáltatói utasításait is tartalmazza,
– üzletmenet átszervezése, üzleti/szolgálati utak átszervezése.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a járvány miatti adatkezelések során is szükséges betartani a GDPR rendelkezéseit, különösen egészségügyi adatok kezelése során. A NAIH kiemelte, hogy a koronavírussal kapcsolatos információk gyűjtése, értékelése, valamint azokból következések levonása az egészségügyi szakemberek, illetve a hatóságok feladata.